„Mit szerethet hát rajtam? A lelkemet!” Jókai Mór és Nagy Bella házassága

Jókai Mór méltatlan gúny céltáblája lett, amiért idős korában elvette feleségül a nála csaknem 55 évvel fiatalabb Nagy Bellát. Az pedig, hogy vagyonát is ráhagyta, hosszú családi perpatvart hozott magával.

Nagy Bella és Jókai Mór már házaspárként. Fotó: MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteménye

1898-ban a Pesti Hírlap írta meg, hogy egy fiatal színi akadémista, nevezetesen Nagy Bella debütál a Kisfaludy színházban, az Otthon című darabban. Az akkor 19 éves lány a színház kapcsán ismerkedett meg Jókaival. A 73 éves író pártfogásába vette Nagy Bellát, imponált számára a kezdő színésznő rajongása, s így jellemezte később egy baráti levélben:

A külső megjelenés minden előnye egyesült benne a szellemi tehetségekkel.

1899 nyarán így írt Nagy Belláról a Budapesti Napló: „Nagy Bella magas, erőteljes, szép barna lány. A szeme fekete, haja hullámosan veszi körül érdekes arcát. Akik ismerik, azt mondják, hogy végtelenül kedves modorú, okos nő. Mindenesetre nemes kvalitásai vannak a lelkének, ha az ősz költőkirály lelkében meg tudta pendíteni a rokonhúrokat.”

Nagy Bella jegygyűrűje, amelyet Jókai Mórtól kapott. Fotó: MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteménye

Aztán általános meglepetésre 1899 szeptemberében Jókai Mór feleségül vette Bellát. Az esküvő a Gyár utcai anyakönyvi hivatalban volt, zárt ajtók mögött; Jókai családjából senki, Nagy Bella részéről pedig csak az édesanya vett részt a polgári esküvőn. Utána a Keleti pályaudvarnál ebédeltek, majd Bécsbe utaztak, később pedig Szicíliában pihentek. Várható volt,

Jókai családja idegenkedve fogadta a házasságot, amelynek hangot is adtak,

és a közvélemény egy része is gúnyos megjegyzésekkel illette Jókait azért, mert egy több mint 54 évvel fiatalabb nőt vett feleségül. A Borsszem Jankó című élclap elvetette a sulykot, mikor Nagy Bella izraelita származására utalva a következőt írta a friss házasság másnapján: „Első műve A zsidó fiú volt. Várhatjuk a folytatást, ha a mór megteszi kötelességét.” Jókai megvédte magát, 1901-ben például a következőt nyilatkozta a Pesti Hírlapnak: „Ha ellenem akarnak tenni, itt vagyok, elmegyek bárhová, szembeszállok bárkivel, de így támadni rám azáltal, hogy annak okoznak kellemetlenséget, aki nekem egyetlenem, aki mindenem, aki a boldogságom, az életem, ez kétségbe ejt” – fogalmazott a célkeresztbe állított idős író, aki azt is elárulta, szerinte miért szeretheti őt a nála sokkal fiatalabb lány:

Öreg vagyok: a testi alakomon nincs mit szeretni.

Gazdag nem vagyok, a munkám után élek. Nincs előkelő rangom, fényes hivatalom, hogy magas társaságok dicsőségébe bevezethessem. Ellenben az eddigi társaságomnak a teljes gyűlöletét viszem számára vőlegényi ajándékul. Mit szerethet hát rajtam? A lelkemet!”

Jókai Mór és Nagy Bella, annak családjával. A kép 1901-1902 körül készült. Fotó: MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye

Jókai családjából különösen a nevelt lánya, Jókai Berta ellenezte hangosan a házasságot. 1901 novemberében aztán odáig fajult a vita, hogy Berta, mikor kiment a Kerepesi temetőbe Laborfalvi Róza sírjához, és meglátta Nagy Bella koszorúját, olyat tett, amelyből rendőrségi ügy lett. Így mesélt róla a kihallgatása során: „A koszorú szalagjának láttára oly mély felindulás és keserűség fogott el, hogy a következményekkel nem gondolva, a koszorú szalagját, mellyel szeretett anyám emlékét láttam sértve, el akartam távolítani azzal a szándékkal, hogy a szalagot visszaküldjem a mai Jókainénak.” A koszorú szalagján ugyanis csak ennyi állt:

Jókai Mórné, Laborfalvi Rózának.

A szalagot letépték, Jókai Mór pedig panaszt tett a VIII. kerületi rendőrkapitányságon a nevelt lánya ellen, amit később visszavont. A kapcsolatuk viszont megromlott, főleg, hogy Jókai a végrendeletében Nagy Bellát jelölte meg az örökösének. 1904-ben aztán az írófejedelem örökre elaludt a lakásán. A halála felzaklatta Budapestet. „A gyászlobogókkal díszített halottas ház előtt ezer és ezer ember fordult meg, hosszasan nézegetve a második emelet ablakait, amelyek mögött a költőkirály lakott, és utolsó óráit töltötte” – írt az Alkotmány című lap. A temetésen, amelyet a Kerepesi úti temetőben rendeztek, a ravatalozóban Nagy Bella a koporsó bal oldalán foglalt helyet, Jókai családja pedig a jobb oldalon ült.

Az író öröksége és írói jogdíja miatt aztán méltatlan pereskedés vette kezdetét, amelyet a lapok is tálaltak.

A marakodás közben pedig Az Újság joggal vetette fel 1908-ban, hogy bár négy éve eltemették, még nincs síremléke Jókainak: „A nemzet fukar volt eddig a költő emlékével szemben. Bezárta szívét, ki nem nyitotta erszényét.” Utalt a lap arra, hogy bár közakadozást indítottak, nem gyűlt össze elég pénz a síremlékre.

Jókait sok támadás érte azért, mert a nála jóval fiatalabb színésznőt vette el feleségül. Fotó: MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteménye

1910-ben aztán elterjedt, hogy Nagy Bella az anyagi gondjai miatt el akarja adni Jókai hagyatékát. A lapoknak is nyilatkozott, Az Újságnak például a következőt mondta:

Legjobban örülnék, ha olyan anyagi viszonyok között volnék, hogy a hagyatékot odaajándékozhatnám a nemzetnek,

de hát a magyar kultúrviszonyok, fájdalom, olyanok, hogy egy magyar író özvegye még sokáig vagy sohasem lesz olyan anyagi viszonyok között, hogy ilyen nagy áldozatot hozzon.” Mint elmondta, itthon akarja eladni a hagyatékot, mert nem akar az emberek szemében utólag hazafiatalanná válni. Két külföldi műkereskedőtől is ajánlatot kapott, de nem tárgyalt velük.

Jókai Mór Nagy Bella és a fiatal lány családja. A kép egy nizzai nyaraláson készült. Fotó: MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteménye

A következő évben jelent meg az újságokban, hogy Nagy Bella megvételre ajánlotta Jókai író hagyatékát a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Értékes festményeket, szobrokat, leveleket és még a csigagyűjteményét is. Végül életjáradékban állapodtak meg. Aztán Nagy Bella hosszú időre eltűnt a lapokból. Nem házasodott újra, az ügyvédként dolgozó öccsével lakott egy lakásban. 1934-ben is csak azért került be az újságokba,

mert amíg nyaralni voltak, valaki betört a lakásába, és Jókai-relikviákat lopott el.

1939-ben aztán az özvegy Jókai angol nyelvű műveinek kiadása miatt Londonba utazott. Soha többé nem tért haza… Miután Magyarország hadba lépett Angliával, itthon célkeresztbe került a zsidó származású Nagy Bella is. Olyannyira, hogy felvetődött, fosszák meg Jókai jogdíjaitól, sőt, a magyar állampolgárágától is, mivel ellenséges országba disszidált. Jókai Mór időskori szerelme végül 1947 januárjában, 63 éves korában hunyt el Londonban.

(Sal Endre)

Következik: Jókai a református.