Hírek

Pályázatok a magyar próza halhatatlan mesterének népszerűsítéséért

Jókai megteremtette azt a Magyarországot, amelyre mindannyian vágyunk, ami az álmainkban él, talán ezért is volt annyira népszerű. A bicentenárium kiváló alkalom arra, hogy felhívjuk erre a figyelmet, hogy egyáltalán beszéljünk Jókairól vagy hogy újraolvassuk a műveit – fogalmaz Ugron Zsolna, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója. Az intézmény több pályázatot hirdetett annak érdekében, hogy a magyar irodalom legnagyobb alakját ne csak a nemzeti emlékezetünkben őrizzük, hanem hogy munkásságát élővé tegyük a jövő generációjának is. A József Attila-díjas íróval egyebek mellett ezen felhívásokról beszélgettünk.

Szerző: Ménes Márta

 

– A Jókai-bicentenárium alkalmából több pályázatot is hirdetett a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány fenntartásában működő Kertész Imre Intézet. Miért tartották fontosnak, hogy megszülessenek ezek a felhívások?

– Elsősorban azért, hogy tisztelegjünk Jókai emléke előtt, hogy népszerűsítsük a munkásságát, és hogy újra a közbeszéd részévé tegyük. Ez egyáltalán nem nehéz, hiszen Jókai életműve lenyűgözően nagy és szerteágazó, és az élete is elképesztően izgalmas. Irodalmi tevékenysége mellett politikai pályája is jelentős volt, több mint három évtizeden át volt országgyűlési képviselő. Tudom, hogy Petőfi mindig elviszi a show-t, ha a forradalomról van szó, de azért az igazi politikai kockázatot mégiscsak Jókai vállalta, mert ő olvasta fel a 12 pontot. Karakán ember volt, aki rendkívül hosszú ideig alkotott és volt jelen a magyar közéletben. Krúdy azt írja róla valahol, hogy egy évszázadon keresztül övé volt egész Magyarország, és ez szerintem igaz. Kicsit mindig azt érzem, hogy megteremtette azt a Magyarországot, amelyre mindannyian vágyunk, ami az álmainkban él, talán ezért is volt annyira népszerű. A bicentenárium kiváló alkalom arra, hogy felhívjuk erre a figyelmet, hogy egyáltalán beszéljünk Jókairól vagy hogy újraolvassuk a műveit. A pályázatok célja, hogy mindenkinek kiderüljön, miért Jókai a legmagyarabb író.

– Talán nem igényel kifejtést, hogy miért ő az, hiszen Jókai írásai kétségtelenül építik a nemzeti öntudatot, mégis érdekelne, mit jelent önnek ez a jelző?

– Íróként elsősorban a nyelv felől közelíteném meg a kérdést. Jókainak egészen rendkívüli szókincse volt, körülbelül a tízszerese egy átlagemberének. Több szót használt, mint Arany János, pedig szerintem Aranynál senki nem tudott jobban magyarul. E tekintetben viszont még őt is túlszárnyalta Jókai, gondoljunk csak arra a sok női névre, amelyet neki köszönhetünk. Nekem azért a legmagyarabb író, mert olyan szeretettel és megértéssel írt a magyar népről, ami keveseknek a sajátjuk. Ráadásul hitelesen. Ezenkívül fogalmazhatunk úgy, hogy ő volt az első olyan influenszer, aki megteremtette a Balatont mint turisztikai régiót. Lapokat szerkesztett, felkarolta az első női írókat a XIX. században, amikor ez még egyáltalán nem volt divat. És akkor ismét: első helyre kívánkozik a szerepe a forradalomban. Jókai írásaiból, még a kritikusakból is süt a haza- és a szabadságszeretet.

– Jókai fordulatos regényei remek alapanyagul szolgálnak a filmekhez, elég, ha csak Várkonyi Zoltán kultikus Jókai-adaptációira (A kőszívű ember fiai, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Fekete gyémántok) gondolunk, de nemcsak a szövegei, hanem az élete is kimeríthetetlen kincsesbánya. A bicentenárium alkalmából most három, jelentős pénzjutalommal járó filmes pályázatot is meghirdettek (forgatókönyvírói, fikciós, illetve dokumentumsorozat kategóriákban). Milyen szempontoknak kell megfelelniük a pályaműveknek?

– A pályázatokat a Nemzeti Filmintézettel szoros együttműködésben írtuk ki, az általuk összeállított kuratórium bírálja majd el a pályaműveket. Ami a tartalmi követelményeket illeti, szeretnénk, hogy ezek a munkák valamilyen módon reflektáljanak Jókai életművére: dolgozzák föl valamelyik művét, akár egy-egy mű részletét. Amit mindenképpen fontosnak tartunk, hogy a munkák megfeleljenek Jókai szellemiségének. Örömmel fogadjuk azokat a kreatív megközelítéseket is, amelyek modern korunk számára is releváns üzenetekkel gazdagítják Jókai örökségét. Mindenkit arra biztatok, hogy éljen a lehetőséggel, és induljon a 200jokai.hu oldalon található kiírásokon.

– Kihívást jelenthet az iskolai tanulmányok révén egy-egy írói nagyságról kialakult sztereotip ismeretek árnyalása, bővítése. Mennyiben segíthetnek ebben a pályázatok?

– Szerintem mindenképpen, hiszen Jókai sokszínű személyiség: miközben van egy lázadó oldala, romantikus, de komoly gazdasági vállalkozásai vannak, megszállott botanikus, és úgy imád enni, hogy alig eszik, egyáltalán nem egysíkú sem a jelleme, sem az élete. Nagy drukkere vagyok annak, hogy az erre a pályázatra beadott győztes munkákból valóban készüljön film és sorozat, mert úgy gondolom, hogy a XXI. században egyre inkább szükségünk van hiteles hősökre, olyan hús-vér emberekre, akikhez tudunk kötődni, akiknek látjuk a gyengeségeit, akiknek talán épp abból fakad a nagyságuk, hogy egy adott történelmi helyzetben vagy egy kritikus szituációban felül tudtak emelkedni emberi gyarlóságukon, és nagyobbak tudtak lenni önmaguknál. Van még egy pályázatunk, Mindenhol Jókai! Címmel, amely szintén közelebb szeretné hozni mindannyiunkhoz Jókait. Célunk, hogy megjelenítsük, mennyi magyarországi és külhoni település őrzi az írófejedelem emlékét a róla elnevezett utcákon, tereken, iskolákon és egyéb közintézményeken vagy szobrokon keresztül, valamint hogy bemutassuk, az ott élőknek milyen személyes élményei fűződnek Jókaihoz és páratlan életművéhez. Új, korábban még sehol nem publikált fotókat vagy maximum másfél perces videókat várunk, az elkészített kisfilmek felkerülnek a Jókai 200 honlap Mindenhol Jókai! Menüpontjának térképére is.

– A magyar hősök, történelmi személyek filmvászonért kiáltanak, az utóbbi pár évben láthattunk a mozikban mások mellett Semmelweist, Hadikot, Hunyadit, legalább ennyire érdekes lehet Jókai alakja, illetve hősei is.

– Szokták mondani, hogy mindenkinek az élete kész regény, nos, az övé talán tényleg az. A hőseit is nagyon izgalmasnak találom. A kor, amelyben élt, a természettudományos felfedezések, a technológiai újítások kora volt, nála jelentek meg először a mérnökhősök. Most is egy tudományos paradigmaváltásban vagyunk – a mesterséges intelligencia itt dübörög körülöttünk, és valószínűleg majdnem minden vetületét át fogja írni az életünknek –, így érzek némi analógiát a két időszak között. Szerintem Jókai hősei között bőven találni olyat, akivel lehet azonosulni vagy aki a XXI. század emberének is élő hőse tud lenni.